A tudomány jelenlegi állása szerint az első méhfélék 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A mézelő méh (Apis mellifera) feltételezhetően Indiából származik, háziasítása 6000 évvel ezelőttre tehető. Megporzó tevékenysége miatt jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaságban – a kultúrnövények beporzásával hozzájárul a termés mennyiségének növeléséhez, - hatással van a bioszférára, illetve biztosítja a vadon élő növényfajok diverzitásának fenntartását is.
A házi méh euszociális faj, államalkotó rovar - olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem a család többi tagját támogatja a szaporodásban. A méhkolóniák kollektívaként (szuperorganizmusként) működnek: nagyon magas társadalmi szervezettségben élnek, melyben felosztják egymás közt a szaporodás és kolónia ellátásának feladatait.
Egyedülálló példái a tökéletes közösségnek, közismerten csodálatra méltó szervezettség uralkodik bennük - a méhcsalád tagjai speciális feladatokat látnak el a kollektív túlélés, - tágabban értelmezve a faj fennmaradása érdekében, és mivel a méhek kipusztulását – Albert Einstein szerint – az emberiség csak négy évvel élné túl, az emberi faj érdekében is.
A méhcsaládot eltérő morfológiájú és eltérő funkciót betöltő egyedek, kasztok alkotják:
Nyár közepére egy egészséges méhcsalád egy királynőből, 300-3000 heréből, és 30 000-60 000 dolgozó egyedből áll. (Télen csak a királynőből és kb. 5 000-10 000 dolgozóból áll a kolónia.) Egy egészséges családon belül csak a méhanya rakja a petéket. Az anya (szaporodóképes nőstény) megtermékenyített petéket helyez a dolgozók (nem szaporodóképes nőstények) által viaszból épített hatszögletű lépsejtekbe.
A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb méhanyák. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, ők a dolgozók. A dolgozók is raknak néha petéket (álanya), ha nincs a családban méhanya, de az álanya által rakott peték nincsenek megtermékenyítve, így ezekből a petékből csak "herék”, azaz hímnemű méhek lesznek. A heresejtekbe hím, a dolgozósejtekbe és az anyabölcsőkbe nőstény petét rak. A nőnemű utódból attól függően válik anya vagy dolgozó, hogy milyen sejtben nő fel, és hogy mivel etetik.
Az egyedek teljes átalakulással fejlődnek (holometamorphosis). A pete 3 nap után lárvává (álca) alakul, 6-9 nap alatt 5 lárvastádiumon megy keresztül (L1-L5). Az utolsó lárvastádium végén, amikor az egyedek elérték a báb stádiumot a dolgozók befedik a sejtet, amelyből a peterakást követő 16.-24. napon a kifejlett egyed kirágja magát. A pete, lárva és báb stádiumokat összefoglaló néven fiasításnak nevezzük.
A fejlődés ideje függ a kaszttól és a hőmérséklettől. Az európai fajtáknál az anya 16, a dolgozó 21, a here 23 napig fejlődik. A dolgozó méheket a fiatal egyedek (dajka méhek) a fejlődés korai szakaszában garatmirigyük váladékával, a méhpempővel etetik, majd virágporral és mézzel táplálják. Azokból a diploid egyedekből, amelyeket a sejt befedéséig táplálnak méhpempővel, méhanya fejlődik.
Hagyományos tiszta Méhpempő: 100g, 40g, 225g
Prémium tiszta méhpempő: 100g, 40g kiszerelésekben
A méhek színe fajtától függően az aranysárgától a sötétbarnáig (feketéig) változik, gyakran a potroh csíkozott. Szívó-nyaló szájszervük van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek nem látják a piros színt, viszont érzékelik az ibolyántúli sugárzást. A herék összetett szeme nagyobb, mint a nőnemű egyedeké. Szárnyerezete megkülönbözteti más méhfajoktól - az erezet alapján maguk a méhcsaládok is azonosíthatók. Repülés közben erőteljes repülőizmai mozgása tartja a levegőben.
Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak.
Táplálékuk nektár és virágpor. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A nektár lenyelése után a nyelőcsövön végigmenve a mézgyomorba kerül, ahol nincs emésztés, de a garatmirigyek által termelt enzimek működésbe lépnek, és átalakítják a nektárt. A mézgyomorban tárolt nektárt a dolgozó hazaviszi, és visszaöklendezve átadhatja társainak, vagy betöltheti egy sejtbe. {03.}
Az el nem fogyasztott napi hordást feldolgozzák és elraktározzák; így készítenek mézet és méhkenyeret a szűkösebb időkre, amikor vagy nem tudnak kirepülni, vagy nem találnak elég táplálékot. A méz csak akkor őrzi meg minőségét, ha víztartalma legfeljebb 18%; ekkor a mézet viaszréteggel lezárják, pecsételik. A mézet elfogyasztás után vissza kell nedvesíteniük, hogy hasznosulhasson.
Egyetlen házi méh 200-300 virágot látogat egy kirepülés alkalmával. A méhek és virágok különleges módon alkalmazkodtak egymáshoz: ugyanis a méhek nem keresnek nektárt olyan virágon, amelyek már be vannak porozva. Azok a virágok, melyek még nincsenek beporozva, kinézetre és illatra vonzóbbak a méhek számára, így azok a megfelelő virágra szállnak.
A dolgozók fullánkján számos apró visszafelé hajló horog van (21-25) ez beleszakad az elasztikus bőrbe, így a dolgozó elpusztul, miután a fullánkját használva emlőst szúr meg, ellenben ha kitinen hatol át, akkor vissza tudja húzni a fullánkját (például: viaszmoly testéből). A méhanya vissza tudja húzni a fullánkját emlős bőréből is, mert fullánkján csak 3-5 horog található. A fullánk tulajdonképpen tojócső, és az anya inkább petézéshez használja, és csak rajzás közeli állapotban aktiválja.
Rajzásra Magyarországon többnyire májusban vagy júniusban kerül sor akkor, ha a család nagysága elér egy bizonyos méretet. A rajzási hajlamot növeli a zsúfoltság, és az, hogy a lépsejtek tele vannak – emiatt az anya nem tud dolgozni, mert alig van üres sejt, az építők sem, mert már minden ki van építve, és a dajka méhek sem, mivel kicsi a fiasítás. Az anya bepetézi az anyabölcső-kezdeményeket, amelyeket a dolgozók hamarosan kiépítenek.
A méhek kommunikációjában a látás mellett fontos szerepet játszanak a szaganyagok is. A házi méhek saját kolóniájukat egyedi illat alapján ismerik fel, - mivel minden kolóniának saját illata van, melyet a méhek 170 szagló receptoruk segítségével könnyedén azonosítanak.
A házi méhek kommunikációjára vonatkozó alapvető ismeretek Karl von Frisch biológus kutatásain alapulnak. Megfejtette, hogy a méhek tánccal is kommunikálnak: körtánccal jelzik, hogy az élelem a kaptár 100 méteres körzetében található, valamint rezgőtánccal, ha a táplálékforrás 100 méternél messzebb van. Van tánc, amivel azt jelzi a méh, hogy kész elvenni a hozott nektárt, és van tánc, amivel új gyűjtőméheket toboroznak a fiatal belső munkások közül.
Hagyományos tiszta Méhpempő: 100g, 40g, 225g
Prémium tiszta méhpempő: 100g, 40g kiszerelésekben
Próbálja ki a Mannavita méhpempőt.
30 nap Pénzvisszafizetési garancia.
Hűtött szállítás GLS-el.
Hagyományos tiszta Méhpempő: 100g, 40g, 225g
Prémium tiszta méhpempő: 100g, 40g kiszerelésekben